Meghatalmazás

A törvény szerint képviseleti jogot a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal, azaz meghatalmazással lehet létesíteni. Meghatalmazás elkészítésére tehát akkor van szükségünk, amikor nem személyesen, hanem képviselő útján kívánunk eljárni egy adott ügyben. A meghatalmazáshoz általánosan olyan alakszerűségek szükségesek, amelyeket a jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes, amit a meghatalmazó bármikor egyoldalúan is megtehet. A meghatalmazás megszűnik annak a jognyilatkozatnak a megtételével is, amelyre az irányul, valamint bármelyik fél halálával. Ha a meghatalmazás hatályát határidőhöz kötötték, a határidő lejártával a meghatalmazás akkor is érvényét veszti, ha azt nem vonták vissza.

Mielőtt bárkinek meghatalmazást adnánk, tudnunk kell, hogy az adott ügyben milyen formájú és tartalmú meghatalmazásra van szükségünk. Ha a meghatalmazást egy adott szerződés megkötése érdekében adjuk, úgy ahhoz, hogy a meghatalmazás érvényes legyen és azt az érintett hatóságok is elfogadják, több dolgot is célszerű tisztázni. Mindenekelőtt a meghatalmazást ugyanolyan formában kell megtenni, mint amilyen formában létrejön az a jogügylet, amelynek megkötésére a meghatalmazás vonatkozik. Az előírt alakszerűség megsértésével adott meghatalmazás ugyanúgy érvénytelen, mint az a jogügylet, amelyre az feljogosít. Az alakiságokon túlmenően a meghatalmazás tartalmi követelményeit is tisztázni kell, gyakran előfordul ugyanis, hogy a meghatalmazást felhasználó hatóság vagy intézmény speciális követelményeket ír elő a meghatalmazás tartalmával kapcsolatban.

A közjegyző által készített meghatalmazás közokirat. A közokirat egyúttal különleges bizonyító erővel is bír, azaz a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsítja. Ez azt jelenti, hogy a közokiratban foglalt nyilatkozatokat ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. A közjegyzői okirat, mint közokirat tehát teljes körűen bizonyítja az okiratban foglalt nyilatkozatok megtételét, idejét és módját. Ennek megfelelően a közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazás minden más alakiságot pótol, így az minden hatóságnál, intézménynél felhasználható.

Biztonságot jelenthet az ügyfelek számára az is, hogy a közjegyző köteles a felek személyazonosságát a központi nyilvántartásból ellenőrizni, hiteles tulajdoni lap vagy cégkivonat lekérdezésével az aktuális tulajdoni viszonyokról és a képviseleti jogról meggyőződni. A közjegyző, mint független és pártatlan hatósági személy köteles kioktatni a feleket a vonatkozó jogszabályokról, vizsgálni azt, hogy a meghatalmazás megtételének vannak-e jogi akadályai (pl. ügyleti képesség hiánya, megtévesztés, kényszer, fenyegetés stb.), illetve a meghatalmazásnak vannak-e jogellenes rendelkezései.
Amennyiben közokiratba foglalt meghatalmazást kíván adni, Irodánk készséggel áll az Ön rendelkezésére, angol és német nyelven is.

A meghatalmazáshoz szükséges dokumentumok:

  • a meghatalmazó és a meghatalmazott személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája, adókártyája,
  • cégek esetén cégjegyzékszám vagy adószám (a cégkivonat lekérdezéséhez),
  • ingatlanra vonatkozó meghatalmazás esetén az ingatlan pontos helyrajzi száma, amely alapján a közjegyző a tulajdoni lapot lekérdezheti,
  • azon ügyek konkrét meghatározása, amelyekre a meghatalmazás kiterjed (pl.: pénzintézetek, földhivatalok, önkormányzatok, közüzemi szolgáltatók, telefontársaságok, Magyar Posta, NAV előtti eljárás stb.).
 
© 2013 Dr. Mikó Ádám Közjegyző
Minden jog fenntartva!
Dr. Mikó Ádám Közjegyzői Iroda
Budapest XVI. kerület 2. sz. közjegyzői székhely
1163 Budapest, Veres Péter út 99.
Tel./Fax: +36 1 405 2013, +36 1 403 8727
E-mail: info@miko.hu
 
Oldaltérkép
Nyitvatartási idő:
Hétfő - Csütörtök: 8.00-16.30
Péntek: 8.00-14.00
 
További információk >> Konemara Consulting Kft.