Szövetség a Kamarákért: Az MSZKSZ hivatalos működésének bemutatása és elemzése

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2008 óta pártoló tagja a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének (MSZKSZ), mely Szövetség a különböző hivatásrendeket képviselő szakmai kamarák közös érdekvédelmi és képviseleti szerve.

A Szövetség működése kiemelkedő jelentőséggel bír a szakmai kamarák életében, hiszen ez a szervezet – a résztvevő tagkamarákon keresztül - a magyar társadalom meghatározó hivatásrendjeit testesíti meg, így összességében közel 500 ezer szakembert és állampolgárt képvisel.

Az MSZKSZ rendszeresen ülésezik a tagkamarák képviselőinek részvételével, mely üléseknek – a kialakult hagyományoknak megfelelően - az elnöki tisztséget éppen betöltő szakmai kamara ad otthont.

A jelen tanulmány aktualitását két fontos esemény adta: Német Ferenc Elnök Úr - mint az MSZKSZ soros elnökének és egyben a Magyar Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökének - újraválasztása, illetve Szövetség által szervezett 2010. évi első rendes közgyűléssel egybekötött szakmai konferencia.
Az MSZKSZ fő célkitűzései közé tartozik a szakmai kamarák közötti együttműködés elősegítése, tagságuk társadalmi elismertségének növelése, információcsere, érdekegyeztetés, illetve a közös fellépés lehetővé tétele olyan ügyekben, amelyet a szakmai kamarák érdekeit érintik.

A Szövetség célja és ennek érdekében kifejtett tevékenysége tagsága érdekében, de az egyes szakmai kamarák önállóságának sérelme nélkül valósul meg.
A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége a fenti célkitűzések mentén, 2006. június 6. napján alakult meg, az Alapszabály ünnepélyes aláírása a Budapesten található Építészek Házában került sor.

A Szövetség megalakulásának előzményeiről röviden annyit, hogy a Magyar Mérnöki Kamara kezdeményezésére 2002. év szeptemberében tizenkét szakmai kamara képviselői informatív megbeszélést tartottak, egyeztetve a kamarák helyzetét és szerepét a magyar társadalomban és gazdaságban, különös tekintettel az európai uniós csatlakozásra.

Az uniós csatlakozási folyamat segítése, a szakmai kamarák által felügyelt területeken a magas szintű erkölcsi, etikai és szakmai normák érvényesítése, a szakmai érvek együttes képviselete érdekében 2002-ben került sor tehát a Szakmai Kamarák Együttműködési Fórumának megalakítására. A Fórum során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy ezt a fórumot érdemes szorosabb szövetséggé kovácsolni.

Miután a résztvevő hivatásrendi kamarák különböző jellegű szakmai területeket képviselnek, első közelítésben a kívülálló számára úgy tűnhet, hogy a műszaki, a jogi, pénzügyi jellegű vagy a humán, illetve biológiai tartalmú feladatokkal foglalkozó szakemberek nehezen tudnak közös célokat megfogalmazni. Ez azonban nem így van. Ezekbe a kamarákba olyan szakemberek tömörülnek, akik munkájuk során szakmai döntéseikért egyéni felelősséget viselnek.

A magyar társadalom viszonylag keveset tud a szakmai kamarákról, amelyek a szabadfoglalkozású személyeket tömörítik. Nem ismeri azt a napi munkát, amit a kamarák a szakmai és etikai követelmények érvényesülése érdekében az egész társadalom javára végeznek.

A fenti célkitűzések megvalósítása érdekében, az európai csatlakozásra való felkészülés során az alapító tagkamarák vizsgálták, milyen az európai államok gyakorlata, és a szakmai kamarák milyen módon tudják önkormányzatuk, önállóságuk megőrzésével, tagságuk érdekeinek egyidejű védelmével az európai integráció folyamatait elősegíteni.
A magyar szakmai kamarák sajnos nem rendelkeznek olyan nagy hagyománnyal, tapasztalattal és erővel, mint általában az európai kamarák, hiszen 50 év kihagyása után csak az elmúlt másfél-két évtizedben jöttek létre vagy alakultak újra.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a KAMARA magyar „találmány”, hiszen a magyar parlament – elsőként a világon – már 1900-ban tárgyalta a róla szóló törvényjavaslatot.

A kamarák fontos szervezetei a demokratikus államformáknak, mert civil önkormányzatként és köztestületként is működve jelentős állami feladatokat is ellátnak. A szakmai kamarák egy része általában állami támogatás nélkül, kisebb százaléka pedig állami támogatással teljesíti feladatát a róluk szóló törvény alapján.

A fentieknek megfelelően, az alapító és pártoló tagokkal 2006. június 6. napján megalakult szövetség célja – az egyes szakmai kamarák önállóságának sérelme nélkül – olyan szövetség létrehozása volt, amely szoros együttműködésével növeli a tagság társadalmi súlyát és elismertségét, az információcserét, az érdekérvényesítés lehetőségét és fokozottan védi az egyes kamarák és tagjaink szakmai érdekeit.

A szövetség céljai megvalósítása során – többek között – figyelemmel kíséri a magyar felsőoktatást, szakemberképzést, elemzi és vizsgálja a gazdasági és szociális jelenségeket, kapcsolatot tart a külföldi kamarákkal, kutatásokat végez, elősegít minden olyan gazdasági, illetve társadalmi tevékenységet, amely több szakmai kamara tagságának érdekérvényesítését és érdekegyeztetését igényli.

Alapelv, hogy a szervezet pártoktól és politikai mozgalmaktól független, azoknak anyagi és erkölcsi támogatást nem nyújt és nem fogad el, továbbá közvetlen politikai tevékenységet nem folytat.

A Szövetség Alapító Tagjai:

Magyar Építész Kamara, Magyar Állatorvosi Kamara, Magyar Gyógyszerész Kamara, Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, Magyar Orvosi Kamara, Magyar Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara.

A Szövetség Pártoló Tagjai:

Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, Magyar Ügyvédi Kamara, és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

A Szövetség 2010. évi első Közgyűlése, valamint az annak keretében megrendezésre került Konferencia ismételten kiemelkedő és fajsúlyos szakmai programmal várta a tagkamarák képviselőit.

A szervezők törekedtek arra, hogy valamennyi olyan témakör napirendre kerüljön, amely a különböző hivatásrendeket képviselő kamarák érdeklődésére számot tarthat.

Az idei évben - rendhagyó módon - nem Budapest, hanem a Fejér megyei Velence adott otthont a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége 2010. február 18-19. között megtartott Közgyűlésének.

A Velencei-tó partján található helyszín nem csupán a gyönyörű környezet miatt bizonyult különlegesnek, hanem azért is, mivel első alkalommal itt nyílt lehetőség - egy több napos konferencia keretében - elmélyíteni a szakmai kamarák közötti párbeszédet.

A Konferenciát Német Ferenc Elnök Úr, a Szövetség régi-új elnöke, a Magyar Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara vezetője nyitotta meg.

Elnök Úr köszöntőjét követően, Benoit Barbault és Szalay Levente Urak, a Hungexpo Vásár és Reklám Zrt. képviselői tartottak általános bemutatást a Hungexpóról, illetve az ott szervezett szakmai kiállításokról.

Ezek a fórumok különös jelentőséggel bírnak a tagkamarák számára, hiszen a különböző szakmai kiállításokon és rendezvényeken lehetőség nyílik az egyes kamarák megismerésére és megismertetésére. Távlati tervként felmerült, hogy a Hungexpo keretében valósulhatna meg a „Szövetség Háza” elnevezésű kiállítás, melynek segítségével bemutatkozási lehetőséget kapnának az egyes szakmai kamarák.

Az előadást követően Nagy Kálmán Úr, a Magyar Archív Zrt. vezető tanácsadójának prezentációja következett. Az általa bemutatott digitális archiválási technológia a szakmai kamarák által alkalmazott elektronikus eljárások jövőképét vetítette elő.

Ez az előadás különösen nagy jelentőséggel bírt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számára, hiszen a bemutatott elektronikus aláírásokkal kapcsolatos eljárás, valamint az okiratok archiválása terén a kamaránk már hosszú évek óta komoly tapasztalatokkal bír.

A digitális aláírásokat követően, Magyar Attila Úr, a Magyar Cégminősítő Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, „Cégminősítés a bizalom védjegye címmel”. Az előadó elmondta, hogy a Menedzserek Országos Szövetsége a gazdaság kifehérítése érdekében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, és a Magyar Cégminősítő Zrt-vel együtt új szemléletű cégminősítési eljárást kíván bevezetni, amelynek kapcsán elindították a „Bizalom Védjegye” akciót. Az általa képviselt gazdasági társaság egy olyan pozitív megjelölést és minősítési rendszert dolgozott ki, amelynek segítségével napjaink gazdasági válsága közepette is megkülönböztethetővé válnak azok a cégek, amelyek prudens és tisztességes gazdálkodást folytatnak.

Az alapítók célja, hogy a hazai kis- és középvállalkozások számára is a mindennapok része legyen a tudatos kockázatkezelés. Az a vállalkozás, amely a „Bizalom Védjegye” megjelölést használja, hozzájárul az átláthatóság növeléséhez, az üzleti kockázatok csökkentéséhez, a gazdasági növekedéshez, és a pénzügyi fegyelem megteremtéséhez.
A fenti témakörök lezárását követően következhettek a jogi kamarák szempontjából jelentős előadások.

A sort Dr. Mikó Péter Ügyvéd Úr - a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara elnöke és a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének tagja - által megtartott, „Az ügyvédi kamarák fegyelmi gyakorlata” című előadása nyitotta meg.

A szakmai kamarák egyik legfontosabb feladata és hatásköre a fegyelmi és etikai jogkörök gyakorlása, így nem csoda, hogy az Elnök Úr lendületes és tanulságos előadása nagy érdeklődésre tartott számot.

Dr. Mikó Péter Elnök Úr azzal a régi ügyvéd anekdotával kezdte a beszámolóját, miszerint: „Ha a védő sokat áll, a vádlott sokat ül.” Mindezek ellenére, az ügyvédi kamara fegyelmi és etikai gyakorlatának bemutatásáról szóló prezentációt hosszas műhelybeszélgetés követte, melynek során minden kamara képviselője beszámolt saját eljárásaikról, valamint a területen szerzett tapasztalataikról.

A szakmai kamarák fegyelmi és etikai jogköreinek megismerését követően, dr. Kiss Daisy Ügyvédnő, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tiszteletbeli tanárának előadása következett.

Dr. Kiss Daisy részletekbe menően ismertette a jogszabályalkotás és –véleményezés eljárását, egyben nagyon tanulságos módon mutatta be a jogalkotás buktatóit és anomáliáit.

Az előadás kifejezetten hasznosnak bizonyult a nem jogi jellegű hivatásrendek képviselői számára is, hiszen a hatályos és a jövőbeni jogszabályok megalkotása minden kamara munkáját érinti. Az Ügyvédnő közérthető megfogalmazásai, valamint az általa felhozott kifejező és gyakorlati példák méltán arattak nagy sikert a hallgatóság körében.
A konferencia második napja a kommunikációs és gazdasági témakörök jegyében zajlott.

Először Csepreghy Nándor Úr, a Magyar Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara kommunikációs vezetője tartott előadást, „ A proaktív kommunikáció szerepe és eredményei az SzVMSzK kommunikációs lehetőségein belül” címmel.

Ezt követően, Poór Csaba Úr, az InfoBróker Kft, ügyvezetőjének prezentációja következett, az integrált sajtófigyelés szervezeti kommunikációs hatékonysága témakörében.
A sort két időszerű előadás zárta: Dr. Vereczkey Zoltán, az MKIK alelnöke beszélt a szakmát érintő aktuális problémákról, végül Hódsági Tamás, a BMKIK elnökének előadása hangzott el a közbeszerzésben szereplő érdekvédelmi szervezetek kapcsán.

Vendéglátóink a kimerítő szakmai program mellett természetesen gondoskodtak arról is, hogy a meghívottak a szellemi feltöltődésen túl a szükséges és elengedhetetlen rekreációs programon is részt vehessenek, és a kötetlen beszélgetések során lehetőségünk nyílt a különböző területén dolgozó kollégák megismerésére és a tapasztalatok megosztására.

Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy egy kiemelkedő színvonalon megszervezett, szakmai szempontból is sokrétű konferencián vehettünk részt. A jogi témakörök mellet természetesen lehetőségünk nyílt a személyes és kollegiális kapcsolatok ápolására is, a szervezők vendégszeretete pedig számunkra is példaértékű lehet.

DR. MIKÓ ÁDÁM ÍRÁSA