Tartási és életjáradéki szerződés

Tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. A tartási szerződés alapján az eltartó az eltartottnak így mindazt köteles szolgáltatni, ami a megfelelő eltartásához szükséges. Az eltartó köteles tehát például élelmezni, lakást, fűtést, mosást, ruházatot biztosítani számára, betegségében orvosi kezelésről, gyógyszerről, általában kora és egészségi állapota szerint ápolásról, gondozásról gondoskodni és halála után illő módon eltemettetni. A tartási szerződésben többnyire idős vagy munkaképtelenné vált személyek létfenntartásának biztosításáról van szó, a szerződési feltételeknek, kikötéseknek így egyértelműeknek és világosaknak kell lenniük.

Amennyiben az eltartási kötelezettséget vállaló fél ellenszolgáltatásként ingatlant kap, úgy a szerződést jogász szakembernek kell készítenie, a tulajdonjog földhivatali átvezetése érdekében. Ha az eltartott tartása fejében a tulajdonában levő ingatlant az eltartóra átruházza, az ingatlan-nyilvántartásba az eltartó tulajdonjogának bejegyzésén felül a tartási jogot is be lehet jegyezni.

Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. Az életjáradéki szerződésre egyebekben a tartási szerződésnél ismertetett rendelkezések az irányadók.

Az ingatlan tulajdonjogának tartás vagy életjáradék jogcímén történő átjegyzéséhez tehát az szükséges, hogy az a szerződés, amellyel az ingatlan tulajdonjogát átruházzák a jogszabályban meghatározott speciális alaki követelményeknek feleljen meg. A földhivatalok ingatlan-nyilvántartási eljárásában a közjegyző által készített közokiratba foglalt jogokat és jogi jelentőségű tényeket a földhivatal a közokirat alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A földhivatali és egyéb hatósági ügyintézés terhét a közjegyző leveszi az ügyfelek válláról, hiszen a szükséges iratokat a szerződéskötést követően közvetlenül a közjegyző küldi meg az illetékes hatóságok részére.

Biztonságot jelenthet az ügyfelek számára az is, hogy a közjegyző köteles a felek személyazonosságát a központi nyilvántartásból ellenőrizni, hiteles tulajdoni lap vagy cégkivonat lekérdezésével az aktuális tulajdoni viszonyokról és a képviseleti jogról meggyőződni. A közjegyző, mint független és pártatlan hatósági személy köteles kioktatni a feleket a vonatkozó jogszabályokról, vizsgálni azt, hogy a szerződéskötésnek vannak-e jogi akadályai (pl. szerződéskötési képesség hiánya, megtévesztés, kényszer, fenyegetés stb.), illetve a szerződésnek vannak-e jogellenes rendelkezései.

Amennyiben tartási vagy életjáradéki szerződést kíván kötni, Irodánk készséggel áll az Ön rendelkezésére, angol és német nyelven is.

A szerződéskötéshez szükséges dokumentumok:

• a szerződő felek személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája, adókártyája,
• ingatlan esetén helyrajzi szám (a tulajdoni lap lekérdezéséhez),
• ingóság beazonosításhoz szükséges adatok (pl. alvázszám, lajstromszám, számlaszám stb.).